![]() |
![]() |
![]() |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
![]() |
![]() |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A periorális diszfunkciók felismerése Periorális diszfunkció alatt az orofaciális izmok nem funkcionális mozgásait értjük. Fő formái a szájlégzés, a különféle helytelen nyelési minták, valamint a túl intenzív ajak- és m.mentalis működés. A myofunkcionális diszfunkciók közé sorolhatók még az ujjszopás, a körömrágás, az ajakszorítás és ajaknyalogatás, valamint a fogszorítás és a csikorgatás. Ezek az erők mind negatív hatást gyakorolnak a fogakra és az arcfejlődésre is. A korai felismerés és kezelés révén elkerülhetők a szabályozási célból végzett foghúzások, minimálisra csökkenthető a recidívák száma, előnyösen befolyásolható az arcfejlődés. Hogyan ismerjük fel a diszfunkciókat? Tekintsük meg először az optimális állapotot. Az alábbi képeken semmilyen izomdiszfunkció nyoma nem fedezhető fel. Az arc harmónikus, mind a maxilla mind a mandibula megfelelően fejlett, az ajkak fedik a fogakat, a fogazat szabályos.
A továbbiakban segítséget kapnak ahhoz, hogyan diagnosztizálhatják a különféle diszfunkciókat, melyek az esetek többségében felelősek a szabálytalan fogazatért, s melyek kezelés nélkül lehetetlenné teszik bármely szabályozás stabilitását. A diagnosztikai lépések a letöltéseknél ki is nyomtathatók. 1. Nyitott nyugalmi szájtartás Az ajkak nyugalmi állapotban nyitva vannak, sokszor nem fedik a fogakat, a nyelv lekerül a maxillából. A helytelen nyelvpozíció - miután megszűnik a nyelv felső fogívet kitartó ereje - nyitott harapást, felső frontfog-torlódást, elégtelen arcfejlődést eredményez. Gyakran társul hozzá szájlégzés, akadályozott a normális harapás-rágás tevékenység, a fogsorzáródási problémák és a renyhe ajakizomzat miatt hangképzési nehézségek jelentkezhetnek. 2. Szájlégzés Ellenőrizzük, hogy képes-e a páciens az orrán keresztül lélegezni! Amennyiben nem, küldjük a beteget fül-orr-gégész kollégához, hogy tisztázzuk a nasalis obstrukció meglétét, ill. annak okát. A probléma hátterében gyakran megnagyobbodott orr- vagy torokmandulák, orrsövény ferdülés vagy allergia áll. Előbb ezeket kell kezelni. A szájlégzés -akárcsak a nyitott szájtartás- helytelen nyelvpozíciót eredményez. A következmény is hasonló: a maxilla alulfejlettsége miatt hosszúkás, keskeny arc, nyitott harapás, torlódás, harapási/rágási nehézségek, hangképzési problémák.
3. Helytelen nyeléstípusok A normális nyelés zárt szájjal indul, a periorális izomzat minimális aktivitása figyelhető meg, a nyelv felfelé mozdul a premaxilla irányába. Ez korrekt ívformát és jó fogvezetést eredményez. Minimális a kompresszió a TM ízületeken. A helytelen nyelésnek több formája ismert. Általában elmondható, hogy ilyenkor a periorális izomzat nagyon aktív, a nyelv lefelé mozdul, miközben a mandibula hátranyomódik, megterhelve ezzel az állkapocs ízületeket. A leggyakoribb nyelési anomália a nyelvlökéses nyelés. Ilyenkor a nyelv - a fent említett jellemzőkön túl - kinyomódik a két fogsor közé.
Ugyanez a folyamat lejátszódhat bizonyos hangok képzése közben is. Ilyenkor interdentális szigmatizmusról beszélünk. Következmény: szűk maxilla és felső torlódás a helytelen nyelvpozíció, alsó torlódás a nyelvlökés miatt, hangképzési nehézségek a rossz fogsorzáródás következtében.
A nyelvlökéses nyelés okai a túl rövid frenulum, a csecsemők cumisüveges táplálása, a cumizás és az ujjszopás.
Viszonylag gyakori rossz szokás az ajkak beharapása, beszívása, szorítása vagy felfúvása nyelés közben, ami szintén negatív hatást gyakorol a fogazatra. A helytelen nyelvpozíció szűk, alulfejlett maxillát okoz, míg az ajkak beszívása, beharapása vagy felfúvása a fogak bedőlését, torlódását, eredményezheti.
Vizsgáljuk tehát meg a páciens nyelését!
4. A musculus mentalis túlzott aktivitása A szájkörüli izmok aktivitása szintén nem kívánatos, hisz komoly hatást gyakorolnak a fogazatra és az arcfejlődésre. Ilyenkor a mandibula alulfejlett, az alsó fogak torlódnak, bedőlnek, tengelyállásuk megváltozik, torzióba kerülnek.
5. Egyéb, a fogazatra hatást gyakoroló rossz szokások: ujjszopás, ajakharapdálás, ajaknyalogatás, körömrágás, fogszorítás, -csikorgatás Ezek közül az ujjszopás az egyik legrombolóbb rossz szokás, hisz az elsődleges károkon túl (nyitott harapás ott, ahol az ujját tartja a gyerek), helytelen légzés és nyelvlökéses nyelés alakulhat ki tőle, ami további problémákat generál (helytelen nyelvpozíció, alulfejlett maxilla, torlódás alul és fölül egyaránt). A rendellenesség súlyossága nagyban függ az ujjszopás intenzitásától és időtartamától.
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
e-mail: info@fogvedo.hu |